Névnap

Ma 2014. október 31., péntek, Farkas napja van. Holnap Marianna napja lesz.

Statisztika

Tartalom megtekintés találat : 487669

Látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa272
mod_vvisit_counterTegnap462
mod_vvisit_counterA héten2095
mod_vvisit_counterA hónapban11752
mod_vvisit_counterÖsszesen1306195

IP: 174.129.74.186
,
Ma: 2014 okt., 31

Belépés



Jelenleg

Jelenleg 1 vendég olvas minket

Hirdetés

Családi adókedvezmény 2012

Az új adótörvény alapján az egy és két gyermek esetén gyermekenként havi 62.500 forint adóalap kedvezményt, míg 3 gyermek vállalásától gyermekenként havi 206.250 forint adóalap kedvezményt számolhatnak el a jövedelmükkel szemben. A családi kedvezmény az adóalapot csökkenti. Az átlagbérrel rendelkező egy gyermekes családok közel 10-20%-kal is többet kaphatnak majd fizetéskor, míg a három gyermeket nevelő családok akár teljes mértékben mentesülhetnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A családi adózás célja, hogy a családok kiemelt támogatásával elősegítse a gyermekek születését Magyarországon. A családi kedvezmény igénybe vételéhez azonban a megfelelő bruttó bérre is szükség van. Sok alacsony bérű család esetében előfordulhat, hogy az adójóváírás csökkentése többet visz el, mint amennyit a családi adókedvezmény hoz.

A családi adókedvezmény 2012, elegendő bruttó esetén a következő képen alakulhat: 62 500 x 0,16 = 10 ezer forint marad a családi kasszában (1 és 2 gyereknél /fő), míg háromgyerekes adózónál 206 250 x 0,16 = 33 ezer forint/fő.

Családi Adókedvezmény

Adóalap-kedvezmény

Adókedvezmény

Legfeljebb két eltartott esetén

1 gyermek után

62 500

10 000

2 gyermek után

125 000

20 000

Legalább három eltartott esetén

1 gyermek után

265 250

33 000

2 gyermek után

412 500

66 000

3 gyermek után

618 750

99 000

Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?

  • az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa,
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély,
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?

Az a magánszemély, aki a családi pótlékot

  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,ű
  • vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Ki után jár a családi kedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.


Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.)

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból.

A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000 forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000 forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
    megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából beszámítható gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, aki után családi pótlékot folyósítanak, de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.

Például, ha a családban három gyermeket nevelnek, egy gyermek után folyósítanak családi pótlékot, a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül, de csak egy gyermek után (aki után folyósítják a családi pótlékot) csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250 forinttal, vagyis a család 33.000 forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap

  • amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A szülők megoszthatják-e a családi kedvezményt?

Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik, illetve a velük közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megoszthatják.

A családi kedvezmény megosztott érvényesítését a jogosultak már az adóelőleget megállapító munkáltatótól is kérhetik, ha az erről közös nyilatkozatot tesznek. (Az élettársak év közben csak a közös gyermekre tekintettel járó családi kedvezményt oszthatják meg, a magzat és az élettárs gyermeke után járó kedvezményt csak az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban vehetik megosztottan figyelembe.)

Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

  • a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
  • a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
  • a nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető
  • visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

 

Ha nálunk könyveltet adótanácsadás szolgáltatásunk ingyenes !

Könyvelését bízza szakemberre, regisztrált, mérlegképes könyvelőre!

 

 

Kanyó & Tsa. Könyvelő Iroda
Könyvelő,  könyvelés, könyvvitel, számvitel, adótanácsadó, adótanácsadás, APEH, TB, cégalapítás, jogi képviselet, foglalkozás-egészségügy, bérszámfejtés, könyvvizsgáló, könyvvizsgálat, audit

 

APEH hírek

Hirdetés II