A cafeteria idei szabályozása egyszerűbbnek tűnik, mint a tavalyi, de pont ezért nem árt az óvatosság.
Van egy pár dolog amit ha nem ismernek a cégek, jelentős bírságokat kaphatnak egy-egy hatósági ellenőrzésnél.

• Biztos, hogy amit cafeteria címén adunk az juttatás?
  A korábbi szja törvény komplett fogalomtára helyett 2011-től 3 különböző helyen (az szja -törvény 1. számú mellékletében, és a törvény 70-71. §-ban) található meg, mit adhatsz adómentes juttatásként, milyen kedvezményes kulccsal adózó juttatások vannak, és melyek adóznak kevésbé kedvezményesen. A maximálisnál nagyobb juttatást (1,1904 helyett 1,5114-es szorzóval) csak azoknál az elemeknél lehet adni, amelyek szerepelnek a kedvezményes juttatások között. Tavaly óta megszűnt például a kultúra és a könyvutalvány, ezek már nem juttatások. Ha mégis adja őket a cég, a bérnek megfelelő magasabb közterhet kell utánuk megfizetni. Szintén megszűnt a hideg étkezési utalvány, az idén adható étkzési utalvány hideg és meleg étkezésre egyaránt használható.
  
• Írassuk alá dolgozóval, hogy a tájékoztatást tudomásul vette...
  A dolgozó felelőssége tavaly óta, hogy a törvény szerint használja-e fel a juttatásokat. Ha viszont a munkáltató írásban nem tájékoztatja őt arról, mire használhatóak fel a juttatások, akkor szabályszegés esetén a munkaadót bünteti meg az adóhatóság. A tájékoztatót (pl. étkezési jegy felhasználásnak lehetőségei) célszerű a dolgozó éves cafeteria-keretről szóló nyilatkozatával együtt kiadni és aláíratni. Az önkéntes pénztári hozzájárulást adó cégeknél szintén ekkor célszerű a dolgozót arról nyilatkoztatni, hogy más munkáltatótól nem kap ilyet, és ha ebben változás lesz, akkor értesíti a munkaadóját.
  
• Hol tilos a cafeteria ?
  Tilos cafeteriát adni:
  
  • olyan elemekre, amiket a munkáltató köteles adni , például (munkaegészségügyi, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, védőétel, -ital, éleslátást biztosító szemüveg)
    
  • és abban az esetben, amikor a dolgozónak is kell valamit vállalnia (például olyan tanulmányi szerződésre, amikor vállalja, hogy x időn belül y eredménnyel végzi el a képzést).
    

• Kérjünk NAV határozatot...
  Új, vagy eddig nem ismert, nem használt cafeteria elemek, vagy cafeteria formák (például utalvány olyan juttatásra, amire korábban nem volt, kártya, újfajta biztosítási modell, stb.) bevezetése előtt nem árt az óvatosság. A bevezetést tervező cég mindig kérje a juttatási formát ajánló szolgáltatótól, hogy mutassa be azt a Nemzeti Adó és Vámhivatali (NAV) határozatot, amely leírja, hogy az adott juttatás alkalmazható, és mik az alkalmazás feltételei. A határozat minden oldalát le kell fénymásolni, közte magát a cafeteria elemet is, és eltenni egy későbbi ellenőrzés esetére. Fontos, hogy határozat legyen, ne állásfoglalás. Az „állásfoglalás” (pl. adóhivatali) semmire nem kötelezi a hatóságot, tehát ilyet hiába lobogtat a szolgáltató, ne dőljünk be neki. Ha a cég be akarja biztosítani magát egy adóellenőrzés esetére, akkor nem állásfoglalásra van szüksége, hanem „határozatot” kell szereznie. Ehhez pedig „előzetes feltételes adó-megállapítást” kell kérnie, még mielőtt bevezetné a kérdéses gyakorlatot. Azt kell még tudni, hogy míg az állásfoglalás kérése ingyenes, addig a határozat illetékköteles.

• Köthető-e munkához a juttatás?
  Ma már kifejezetten nincs erre tiltás az szja törvényben, de a munka törvénykönyve viszont rögzíti, hogy a munkáért munkabér jár, törvényes fizetőeszközben, azaz forintban. Ezért nem adható a munkáért juttatás. A bérlemondás, a bérek juttatásra váltása hibás gyakorlat, vagyis nem lehet azt csinálni, hogy a dolgozó bérét csökkentjük, és amennyivel csökkentettük, azt juttatásban adjuk ki neki, hogy kár ne érje őt, de a cég kevesebb adót fizessen. Bónusként sem adható juttatás, és prémiumként sem (a prémium meghatározott célért jár), de jutalomként igen (a jutalomnál nincs előre kitűzött cél, utólag ismeri el, ha jó eredmény született). Személyes eredmény azonban nem ismerhető el jutalom juttatással, de csoportszintű igen. Tehát például nem lehet azt mondani, hogy Péter jól teljesített, ezért jutalmul kap plus cafeteriát, de azt lehet, hogy az értékesítési részleg jól teljesített, ezért akik ott dolgoznak, mindnyájan kapnak. És persze az a lényeg, hogy ez írásban is legyen rögzítve.

Béren kívüli juttatások
Béren kívüli juttatások (kedvezményes adó: 1,19-es adóalapra 16 százalék szja, vagyis 19,04 százalék) szja törvény 70-71. §:

• Étkezési hozzájárulás (összevont) havi 18 ezer forintig. Ha több hónapot adnak ki egyben, akkor kell egy külön feljegyzés arról, hogy melyik hónapokra járó juttatásról van szó, különben magasabb adót kell fizetni. A munkáltató adófizetési kötelezettsége akkor keletkezik, amikor átadta a dolgozónak a juttatást. Formája lehet utalvány vagy kártya (utóbbinál a cafeteriás cég hozzon Nemzeti Adó- és Vámhivatali (NAV) határozatot arról, hogy a kártya használható étkezési juttatásra, és a munkáltató ennek fénymásolatát tegye el. A cafeteriás cégtől arról is kell papír, hogy mire használható fel az utalvány/kártya, a dolgozót pedig írásban kell tájékoztatni arról, hogy milyen termékeket vásárolhat a juttatásból.

• Önkéntes egészség, és önsegélyező pénztári hozzájárulás, a minimálbér 30 százalékáig, azaz jelenleg havi 23 400 forintig. A dolgozót nyilatkoztatni kell róla, hogy más munkáltatótól nem kap ilyen jutatást, továbbá hogy amennyiben ebben változás lesz, értesíteni köteles a munkaadóját. Minden dolgozónak ugyanannyit kell juttatni, vagy a fizetés azonos arányában. Ha viszont a dolgozó nem kéri, akkor írásban erről nyilatkozatot tehet.

• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, a minimálbér 50 százalékáig, azaz jelenleg havi 39 000 forintig. A dolgozót nyilatkoztatni kell róla, hogy más munkáltatótól nem kap ilyen jutatást, továbbá hogy amennyiben ebben változás lesz, értesíteni köteles munkaadóját. Minden dolgozónak ugyanannyit kell juttatni, vagy a fizetés azonos arányában. Ha viszont a dolgozó nem kéri, akkor írásban erről nyilatkozatot tehet.

• Üdülési csekk, évente a minimálbér erejéig, vagyis jelenleg 78 ezer forintig. A dolgozó és közeli hozzátartozója is kaphatja. A cafeteria tájékoztatóból nem maradhat ki, hogy azonos neműek között bejegyzett élettársi kapcsolat esetén is jár. (Ha különneműek élnek bejelentett élettársi kapcsolatban, náluk az élettársra nem vehető igénybe.)

• Helyi bérlet, teljes összegben. Nem kell, hogy kötődjön a munkába járáshoz. Nem kell a bérletszelvényt mellékelni, csak a cég nevére szóló számlát.

• Iskolakezdési támogatás, a családi pótlékra jogosító gyermekek után. Mindkét szülő (nevelőszülő) is igénybe veheti, szülőnként és gyermekenként évente a minimálbér 30 százalékáig (23 400 forint). Felhasználható július 1. és október 31. között. A munkáltató nem adhatja ki július 1. előtt. Vagy számlát kell hoznia a dolgozónak (július 1. és október 31. közötti dátumút), vagy utalvány illetve kártya formájában adhatja ki a munkáltató.

• Egyéni célú képzés. Legfeljebb a minimálbér 2,5-szereséig, vagyis 195 ezer forintig adható, amennyiben iskolarendszerű képzésről van szó (a tanulói jogviszonyt igazolni kell). A dolgozót nyilatkoztatni kell, változás-bejelentési kötelezettséggel.

• Internet előfizetés, 5000 forintig havonta. Vagy számlát hoz a dolgozó, amit évente egyszer is behozhat (tv és telefon előfizetést nem lehet elszámolni, hiába van „csomagban”), vagy utalványt ad a cég (visszamenőlegesen 3 hónapra lehet). Az előfizetői szerződést kérje be a munkáltató, és másolja le, valamint a havi elszámolásokat is. Közös háztartásban élők internethasználata is elszámolható – erről nyilatkoztatni kell a dolgozót, változás-bejelentési kötelezettséggel. Az internet-előfizetéshez szükséges eszköz (stick, netbook) elszámolható, a notebook viszont nem, csak abban az esetben, ha használatra kapta meg a szolgáltatótól a munkavállaló, és erről szerződés van. A műholdvevő antenna („tányér”) díja csak akkor számolható el, ha nincs más internetvételi lehetőség. Wifit (például erről szóló szállodai számlát) nem lehet elszámolni.